1967 m\u00e1jus\u00e1ban sz\u00fclettem, a harmadik napon, Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3son. ( Rom\u00e1nia) Sz\u00fcleim vid\u00e9ken \u00e9ltek, \u00e9lnek h\u00e1la Istennek, a mai napig. Egyszer\u0171 emberek, egyszer\u0171 gyermekek\u00e9nt feln\u0151ttem eg\u00e9szs\u00e9gben. A gyermekkorom, kora ifj\u00fa \u00e9veim nem \u00e9bresztenek bennem kellemes eml\u00e9keket, \u00edgy h\u00e1t \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem ugrom most egy nagyot. \u00c1tugrom Magyarorsz\u00e1gra.\u00a0\u00a0 1990. kora tavasz\u00e1n \u00e9rkeztem az orsz\u00e1gba. Itt kezd\u0151d\u00f6tt sok minden.\u00a0\u00a0 Elkezdtem dolgozni, boldog voltam, hogy itt lehetek. \u00a0De sajnos, ez az \u00e1llapot nem tarthatott sok\u00e1ig, mert egyszer csak azon kaptam magamat, hogy rosszul l\u00e1tok. Elkezdett bes\u00f6t\u00e9tedni k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem a vil\u00e1g.\u00a0 Nagyon meg ijedtem, nem mertem sz\u00f3lni senkinek egy ideig, b\u00edztam abban, hogy rendbe j\u00f6n mag\u00e1t\u00f3l, rem\u00e9ltem elker\u00fclhetem az orvosokkal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1st. Nem kedveltem \u0151ket, addig nem is volt nagyon sz\u00fcks\u00e9gem r\u00e1juk. De h\u00e1t a sors!? A l\u00e9nyeg, hogy bes\u00f6t\u00e9tedett. Nem tudtam egyed\u00fcl utc\u00e1ra sem menni. Megk\u00e9rtem valakit, aki elk\u00eds\u00e9rt a szem\u00e9szetre.\u00a0 \u00a0M\u00e9g aznap bent kellett maradnom, \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a rengeteg kivizsg\u00e1l\u00e1s. H\u00e1rom h\u00e9tig tartott, \u00a0m\u00edg kider\u00edtett\u00e9k, hogy a ves\u00e9im j\u00f3form\u00e1n teljesen le\u00e1lltak, a v\u00e9rnyom\u00e1som ijeszt\u0151en magas stb. A szemem minden r\u00e9sze bev\u00e9rzett az\u00e9rt nem l\u00e1ttam. \u00a0Elkezd\u0151d\u00f6tt sz\u00e1momra egy nagyon neh\u00e9z id\u0151szak, amikor t\u00f6bbet voltam k\u00f3rh\u00e1zban, mint onnan t\u00e1vol.\u00a0 Amikor az orvosok a tudom\u00e1somra adt\u00e1k, hogy gy\u00f3gy\u00edthatatlan a ves\u00e9m, csak transzplant\u00e1ci\u00f3val lehet tov\u00e1bb \u00e9lni \u00e9s addig dial\u00edzis kezel\u00e9ssel lehet engem \u00e9letben tartani, teljesen \u00f6sszet\u00f6rtem.\u00a0 Nem nagyon \u00e9rtettem ezt a sok idegen kifejez\u00e9st (transzplant\u00e1ci\u00f3, dial\u00edzis ) csak azt tudtam, hogy b\u00e1rmikor v\u00e9gem lehet. Oper\u00e1ci\u00f3k, sz\u00far\u00e1sok, f\u00e1jdalmas vizsg\u00e1latok sorozata, iszony\u00fa hal\u00e1lf\u00e9lelem. Ez lett mindennapi \u00e9letem.\u00a0 B\u00e1r kifele t\u00fcrelmesnek l\u00e1ttak, bel\u00fcl rettenetes harc d\u00falt. Addig nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben foglalkoztam Istennel, nem hittem, hogy val\u00f3ban l\u00e9tezik, mert nem seg\u00edtett soha, amikor kor\u00e1bban k\u00e9rtem (gyerekkoromban) , legal\u00e1bbis akkor \u00fagy gondoltam! Azt gondoltam, ha igazi lenne, nem engedn\u00e9 meg, hogy velem ilyen dolog t\u00f6rt\u00e9njen. Most, ebben az \u00e1llapotban, minden megmaradt er\u0151mmel Istenre haragudtam, minden\u00e9rt \u0150t hib\u00e1ztattam. De valahogy elteltek az \u00e9vek \u00e9s 1993-ban transzplant\u00e1ltak, vagyis h\u00e1t kaptam egy ves\u00e9t.\u00a0 M\u00e1snap, amikor fel\u00e9bredtem, alig b\u00edrtam l\u00e9legezni, a mellkasomon \u00e9get\u00e9s nyomait fedeztem fel. Rettenetesen rosszul voltam. Bej\u00f6tt hozz\u00e1m egy orvos, \u00e9s mindenf\u00e9le ostoba k\u00e9rd\u00e9st tett fel nekem. D\u00fch\u00f6s voltam, ami\u00e9rt ilyen k\u00e9rd\u00e9sekkel f\u00e1raszt, ami am\u00fagy rajta van a k\u00f3rlapomon, csak el kellene olvasnia. \u00a0Csak k\u00e9s\u0151bb tudtam meg, hogy mi\u00e9rt volt annyira k\u00edv\u00e1ncsi. Ugyanis m\u0171t\u00e9t k\u00f6zben, meg\u00e1llt a sz\u00edvem \u00e9s tizenegy hossz\u00fa percig nem volt hajland\u00f3 beindulni annak ellen\u00e9re, hogy t\u00f6bbsz\u00f6r pr\u00f3b\u00e1ltak \u00fajra\u00e9leszteni. Nem siker\u00fclt nekik! De amikor m\u00e1r a m\u0171t\u0151 orvos levette egyik keszty\u0171j\u00e9t, \u00e9s m\u00e1r \u00e9ppen a hal\u00e1l be\u00e1llt\u00e1nak id\u0151pontja ker\u00fclt volna sz\u00f3ba, csoda t\u00f6rt\u00e9nt. A sz\u00edvem elindult! Csak \u00fagy, minden k\u00fcls\u0151 behat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. El\u0151sz\u00f6r megd\u00f6bbentek, de azt\u00e1n gyorsan folytatt\u00e1k az oper\u00e1ci\u00f3t. H\u00e1la Istennek \u00e9ltem! A professzor, aki akkor m\u0171t\u00f6tt, az\u00f3ta is eml\u00e9kszik az esem\u00e9nyre, nagyon sokszor felemlegette. ( \u00c9vekkel k\u00e9s\u0151bb a menyegz\u0151nkre is elj\u00f6tt). Gondolom nem v\u00e9letlen, hogy aznap m\u00e9g egy fot\u00f3s is jelen volt a m\u0171t\u00e9ten \u00e9s sorozat felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtett, amib\u0151l nekem is adott.\u00a0 Isten hatalmas, ezt ma m\u00e1r l\u00e1tom, de akkor nem l\u00e1ttam m\u00e9g ezek ut\u00e1n sem.\u00a0 Nos teh\u00e1t \u00e9ltem tov\u00e1bb, k\u00f6nnyebb volt a sorom, nem kellett kezel\u00e9sre j\u00e1rni.\u00a0 Hat \u00e9s f\u00e9l \u00e9vig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt ez a vese bennem.\u00a0 De le\u00e1llt. Ism\u00e9t visszaker\u00fcltem dial\u00edzisre.\u00a0 Szomor\u00fa \u00e1llapot, de valamivel k\u00f6nnyebben viseltem, mint a legelej\u00e9n.\u00a0 Kegyelmes volt hozz\u00e1m az \u00dar, annak ellen\u00e9re, hogy tov\u00e1bbra sem foglalkoztam vele, b\u00e1r egy szinten elismertem, hogy csak \u0150 lehetett, aki visszaadta az \u00e9letemet. (Az orvosok is elismert\u00e9k. )\u00a0\u00a0 Nem sokat, mind\u00f6ssze tizenhat alkalommal mentem kezel\u00e9sre, \u00e9s \u00fajabb riad\u00f3, ism\u00e9t ves\u00e9t kaptam. A m\u0171t\u00e9t rendben lefolyt, \u00e9s \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, hogy mosolyogtam k\u00f6zben, mint egy csecsem\u0151. Amikor kicsit jobban lettem, csod\u00e1lkoztam magamon, ismer\u0151s\u00f6k is csod\u00e1lkoztak rajtam, mert sokkal k\u00f6zl\u00e9kenyebb, besz\u00e9desebb voltam, mint addig \u00e9letemben b\u00e1rmikor. (Azt elfelejtettem megeml\u00edteni, hogy a betegs\u00e9g kezdete \u00f3ta, minden besz\u00e9dem csak igen-re \u00e9s nem-re korl\u00e1toz\u00f3dott. Nem mintha addig sokat besz\u00e9ltem volna, mindig befel\u00e9 fordul\u00f3, nagyon hallgatag ember voltam). Viccel\u0151dtek velem, lehet, hogy valami besz\u00e9des ember ves\u00e9j\u00e9t kaptam.\u00a0 Az egyik napon, m\u00e9g a k\u00f3rh\u00e1zi l\u00e1badoz\u00e1som idej\u00e9n, egyszer csak nem v\u00e1rt l\u00e1togat\u00f3m \u00e9rkezett K\u00e1rolyin\u00e9 Marika szem\u00e9ly\u00e9ben. Csak l\u00e1t\u00e1sb\u00f3l ismertem \u0151t, a k\u00f3rh\u00e1zban l\u00e1ttam egy p\u00e1rszor ahol kezeltek engem. Tal\u00e1n k\u00f6sz\u00f6n\u00e9sen k\u00edv\u00fcl nem is besz\u00e9lt\u00fcnk addig sosem.\u00a0 Na de megjelent a k\u00f3rh\u00e1zban \u00e9s engem keresett. Meg is tal\u00e1lt.\u00a0 Egy kis ismerked\u00e9s ut\u00e1n elmondta, hogy \u0151k hisznek Istenben \u00e9s, hogy b\u00f6jt\u00f6ltek, im\u00e1dkoztak \u00e9rtem. Valahogy most k\u00f6nnyen el tudtam fogadni, hogy m\u00e9gis van Isten \u00e9s meghallgatta \u0151ket.\u00a0 Ut\u00e1na m\u00e9g megl\u00e1togattak, azt\u00e1n megh\u00edvtak magukhoz stb. Egy id\u0151 ut\u00e1n elhat\u00e1roztam, hogy elmegyek vel\u00fck a gy\u00fclekezetbe.\u00a0 Nem r\u00e9szletezem tov\u00e1bb, a l\u00e9nyeg a l\u00e9nyeg: 2000 augusztus 25-\u00e9n beh\u00edvtam az Urat a sz\u00edvembe, \u00e9letembe. \u00a0Az\u00f3ta is voltak-vannak neh\u00e9zs\u00e9gek, de az \u00dar sok csod\u00e1latos dolgot is cselekedett velem. Megt\u00e9r\u00e9sem ut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben eljegyzett engem egy csod\u00e1latos, igaz\u00e1n hozz\u00e1m ill\u0151 f\u00e9rfival, P\u00e9terrel, akinek az\u00f3ta is a feles\u00e9ge lehetek. Lak\u00e1st rendelt a sz\u00e1munkra \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozott minket egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 kisl\u00e1nnyal, No\u00e9mi Eszterrel, akinek a megsz\u00fclet\u00e9se szint\u00e9n egy csoda. Sz\u00e1momra nagy boldogs\u00e1g, hogy feles\u00e9g \u00e9s anya lehetek. Volt id\u0151, amikor teljesen \u00fagy l\u00e1tszott, soha nem lesz csal\u00e1dom. Ugyan kinek kell egy beteg n\u0151, akinek orvosok szerint m\u00e9g gyereke sem lehet? H\u00e1l\u00e1s a sz\u00edvem az \u00dar j\u00f3s\u00e1g\u00e1\u00e9rt. Megl\u00e1ttatta, hogy N\u00e1la m\u00e1sk\u00e9ppen mennek a dolgok, nem emberi sz\u00e1m\u00edt\u00e1s szerint. Mindezekben egy\u00e9rtelm\u0171en l\u00e1tom Isten hatalmas szeretet\u00e9t \u00e9s csod\u00e1j\u00e1t. Most, ha visszan\u00e9zek az elm\u00falt dolgokra l\u00e1tom, hogy minden neh\u00e9zs\u00e9g, f\u00e1jdalom ellen\u00e9re, milyen sok rossz dologt\u00f3l meg\u00f3vott \u00e9s kihozott neh\u00e9z helyzetekb\u0151l. L\u00e1tom, mennyire ismer engem, ismeri a sz\u00edvem legbens\u0151bb v\u00e1gyait \u00e9s n\u00e9h\u00e1nyat ezekb\u0151l m\u00e1r be is teljes\u00edtett. Most, b\u00e1r eg\u00e9szs\u00e9gileg ism\u00e9t neh\u00e9z helyzet, amiben vagyok, b\u00edzom az \u0150 szeretet\u00e9ben, hogy \u0150 nem hagy el. Azt \u00edg\u00e9rte velem lesz, el\u0151ttem j\u00e1r, nem hagy el engem, nem marad el t\u0151lem.\u00a0 Hiszem, hogy ha akarja b\u00e1rmit meg tud tenni velem.\u00a0\u00a0 B\u00e1r ez a \u201eb\u00e1rmit\u201d, sok\u00e1ig \u00a0\u201e?\u201d volt A sz\u00e1momra. De most, amikor m\u00e1r elv\u00e9gzett bennem olyan dolgokat, ami senki m\u00e1snak nem siker\u00fclt volna, hiszem, hogy t\u00e9nyleg b\u00e1rmit meg tud tenni. Mint m\u00e1r eml\u00edtettem, nagyon sz\u00e9gyenl\u0151s, befele fordul\u00f3, hallgatag valaki voltam, nem szeretek k\u00f6z\u00e9ppontban lenni, m\u00e9g mindig elb\u00fajok\u00a0 m\u00e1sok m\u00f6g\u00e9, ha lehet\u0151s\u00e9g van r\u00e1. De h\u00e1la Istennek munk\u00e1lkodik az \u00dar nem hagy minket abban az \u00e1llapotban. \u00c9vekkel ezel\u0151tt egy n\u0151i alkalmon im\u00e1dkoztunk, ahol a Kir\u00e1lyi Sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3 nevet kaptam. Minden jelenl\u00e9v\u0151 kapott akkor egy nevet. Azzal b\u00e1tor\u00edtottak, hogy az \u00dar kimunk\u00e1lja benn\u00fcnk, ugyanis a legt\u00f6bben olyan nevet kaptunk, ami \u00e9ppen a legnagyobb gyenges\u00e9g az \u00e9let\u00fcnkben. \u00c9n ezt akkor nagy hitetlens\u00e9ggel fogadtam.\u00a0 M\u00e9gis azt gondolom, hogy az \u00dar m\u00e1st gondolt \u00e9s b\u00e1r \u00e9vekig tart\u00f3 munk\u00e1lkod\u00e1s\u00e1val, de elv\u00e9gezte bennem, hogy dics\u0151\u00edtsem az \u0150 nev\u00e9t.\u00a0 M\u00e9g mindig k\u00fczd\u00f6k, ha ki kell \u00e1llni, vagy meg kell sz\u00f3lalni valahol, de eld\u00f6nt\u00f6ttem, hogy engedelmeskedni akarok neki. \u00c9s \u0150 \u00e9rte meg akarok tenni b\u00e1rmit, amit k\u00e9r t\u0151lem. \u00c9n \u00e9letemben nem mertem \u00e9nekelni senki jelenl\u00e9t\u00e9ben, (m\u00e9g a f\u00e9rjem el\u0151tt sem, ) sem a K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcnkben, sem otthon, sem m\u00e1sutt. Gyerekkoromban sem, soha sehol. M\u00e9g \u00e9nek\u00f3r\u00e1n sem \u00e9nekeltem, csak t\u00e1togtam. Sz\u00e1momra nagyon nagy dolog, hogy kimunk\u00e1lta bennem el\u0151sz\u00f6r a v\u00e1gyat, azt\u00e1n, hogy merjek kil\u00e9pni az \u0151 nev\u00e9\u00e9rt.\u00a0 Elismerem, hogy t\u00f6bbsz\u00f6r elbuktam, gy\u00e1vas\u00e1g vagy \u00e9ppen kisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s miatt, de J\u00e9zusban b\u00edzom \u00e9s f\u00f6l\u00e1llok, mert \u0150 ad er\u0151t hozz\u00e1. Megtapasztaltam, hogy amikor minden izgul\u00e1s \u00e9s reszket\u00e9s ellen\u00e9re m\u00e9gis megtettem, minden alkalommal \u00f6r\u00f6met adott a sz\u00edvembe az \u00dar. Hiszem, hogy ez is az \u0150 terv\u00e9nek egy r\u00e9sze, \u00e9s szeretn\u00e9k mindig engedelmes lenni minden dologban, \u00e9s ezt csak \u0150 tudja kimunk\u00e1lni bennem. Szeretn\u00e9k teljesen meggy\u00f3gyulni, \u00e9s haszn\u00e1lhat\u00f3 lenni az \u00dar kez\u00e9ben. Ezek is sz\u00edvem v\u00e1gyai. .Teljesen r\u00e1 b\u00edzom magamat a v\u00e1gyaimmal egy\u00fctt.\u00a0 H\u00e1l\u00e1s vagyok a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 csal\u00e1dom\u00e9rt, gy\u00fclekezet\u00e9rt, az \u00e9let\u00e9rt. Szeretlek mindny\u00e1jatokat.<\/p>\n
B\u00edzom Isten szeretet\u00e9ben most \u00e9s mindenkor.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
1967 m\u00e1jus\u00e1ban sz\u00fclettem, a harmadik napon, Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3son. ( Rom\u00e1nia) Sz\u00fcleim vid\u00e9ken \u00e9ltek, \u00e9lnek h\u00e1la Istennek, a mai napig. Egyszer\u0171 emberek, egyszer\u0171 gyermekek\u00e9nt feln\u0151ttem eg\u00e9szs\u00e9gben. A…<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":834,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"sfsi_plus_gutenberg_text_before_share":"","sfsi_plus_gutenberg_show_text_before_share":"","sfsi_plus_gutenberg_icon_type":"","sfsi_plus_gutenberg_icon_alignemt":"","sfsi_plus_gutenburg_max_per_row":"","_monsterinsights_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[],"class_list":["post-833","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bizonysagaink","entry"],"yoast_head":"\n