Press "Enter" to skip to content

Túrmezei Erzsébet: Mindig tavasz felé

Ifjú vetések üde bársonyát

Simogatja szemem.

Mogyoróbarkákat reggeli fényben,

duzzadó rügyű fákat

és barna hantokat.

Tavasz felé megyünk.

Mögöttünk a tegnap, a tél.

Előttünk kinyílik a holnap,

S új dalokkal fogad.

 

Krisztus nyomában

életem útja is ez.

Mögöttem az ősz meg a tél:

kopár, mély völgyek, daltalan hegyek…

S előttem kinyílik a holnap:

új rügyek bomlanak,

új dalok szólnak.

Ővele mindig

tavasz felé megyek.

Ossza meg ismerőseivel:
Legyen olyan a Megváltó Jézusba vetett hitünk, ami SZERETET által MUNKÁKODIK!
Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial